Emlékszem (erre a koncertre pont igen), 2003-ban a már "helyi legenda" Casketgarden egy esztergomi zenekarral lépett fel kis városunkban. Casketékat már ismertük, jók, ésatöbbi, a másikat ők dicsérték, milyen jók. És igen, később, Shockmagazin-os kitérőm során az egyik évértékelőmben, vagy valami hasonló cikkben a kedvenc koncertjeim között említettem azt az estét. 

Az a zenekar az akkor még az első lemeze előtt álló Watch My Dying volt. Már akkor bejött a modern elemekkel vegyített zúzás, de ami igazán tetszett, az Veres Gábor énekes teljesen agyament, kifordult szövegei voltak. Ezekből fogok most szemezgetni. Adalék, hogy anno az általam a mai napig nagyon tisztelt főszerkesztőm sem és még sokan nem értettek/értenek egyet velem, sokan viszont igen. Már abban, hogy zseni a faszi.

Na szépen albumonként, ahogy azt kell.

A 2004-es Klausztrofónia lemez a mai napig az egyik nagy kedvenc, jöjjön is a címadó, ami teljes egészében egyedi és hátborzongató.

 A cím már önmagában remek találmány, idézek is a szövegből, mire utal, igen, a városi lét többek között, ami között vergődik az ember, de végtelenül magányos mégis, pedig ahogy Gábor írja is, az ember csupa lehetőség.

"Levetkőzöm magam
az örvényben, agglomerált hálóban
nem értem, hogy nem értem, hanem magam ellen
nincs mit tennem, csak harapni enged
álom marad, hajszálnyi pillanat"

És a folytatás sem hagy nyugodni.

"nem kell hánynom, boldog is lehetnék
üres mappa, csupa lehetőség

...azaz semmi
korgok csak, mint aki gyöngyökre vár
amin végre látni egy cseppnyi fényt
igazi otthonét
akvárium-kirakatok mélyén"

És itt jön egy spoken word rész, ami koncerten nagyon üt.

"és most fényes szobákról álmodom
ahol lesz párnája a szendergésnek
asztala a vasárnapnak
hagyd, hogy merjem hinni kérlek"

Itt a szöveget (mint sok dalukban) összekapcsolja a következő résszel, ami igazán brutálissá teszi az összképet, hiszen ez egy gyerekkori emlék, és ami igazán ötletes, a végén egyikük kisgyermeke (ne haragudjatok, már nem emlékszem melyiküké, kommentben jöhet) Gábor acsargása mögött mindezt el is énekli.

"kérlek, süss fel nap, fényes nap
a bárányok megfagynak"

A dal záró szövegrészhez nincs mit hozzáfűzni, önmagában is ütős.

"nézd, mintha csak minden egyes nappal
eggyel feljebb és feljebb volna az ajtó
amit estére rámcsapnak
nincs megfejtés, azt hittem
útközben irattartó-karjaimra tűztem
lejáratlan szerződésként kaptam
észt osztok
én is horgon lógok"

A második lemez sosem volt igazán a kedvencem, de ez nem jelenti azt, hogy nem jó. Adu ász lehetne, ha a Háttal Álmodót venném elő, de, ha jól emlékszem, azt Gábor a stúdióban írta meg, és a párja énekelte fel, meg aztán az érdekességen kívül nem sokat látok benne.

Így aztán itt van a címadó, a Fényérzékeny.

"Nem múlhat nap,
Szükséges bizonyíték nélkül.
És még elfelejtve semmi nincsen
Nyoma van a listák legvégén.
A sorok között is olvashatnék
A lényeg mégsem látható.
Majdnem minden mindegy, mint egy
Holt ajkán a csók!"

"Hiába vinném el,
Ha nemlátszik mégsem,
Kiürül minden oldal
Fényérzékeny..."

A kemény alaptéma mellett itt a refrén nagyon fogós, ami a szöveg összeszedettsége miatt is lehet, nem annyira hullámzó, kesze-kusza, mint eddig.

"Kéz a hajban,
Mint kés a vajban,
Görcsbe rándul
A karma akaratlan
Elcsitít,
Mint a víz, ha lázat olt...
Mielőtt magába fojt..."

Itt a Klausztrofónia lemez a WMD hivatalos oldaláról.

Ez pedig a hivatalos oldalról a Fényérzékeny lemez. 

Egyelőre ennyit, remélem kedvet kaptatok, mert a következő posztban a kedvenc lemezem jön, a vendégszereplős Moebius.

Addig türelem. 

Közeledik a születésem évfordulója, amit ezidáig nem igazán tartottam különleges napnak, de most úgy gondoltam, csapjunk bele a lecsóba, azzá teszem. Lesz itt áltudományos baromság és szilárd tények két részben, meg minden faszság, ami eszembe jut, anyag van bőven, majdnem egy hónapja nem írtam posztot.

Na akkor az áltudományos ökörségekkel kezdjük. A második rész meg majd elkészül.

Ugye február 12, azaz Vízöntő, 1979 és 18 óra 40 perc (nem vicc, megnéztem a kórházi kartonomon). Az okosodás kedvéért felkerestem egy szakértő oldalt, hogy horoszpókot kérjek. Ez a remek oldal az Astronet, nem fogok szabadkozni, a horoszkóp szóra ezt dobta elsőre a Gugli. A személyes horoszkópnál ott azért megálltam egy pillanatra, hogy miért lényeges, hogy hol születtem. Bátonyterenyén esetleg akkor a Göncölszekér, jabocs Nagy Medve kicsit ferdébben vetette halvány fényét, vagy mi a fasz? Mindegy.

Szóval mikor majdnem 38 éve a doki felnézett a faliórára 24 óra meló (igen annyi, mert a seggemet akartam rögtön kidugni a világra és nyilván úgy kicsit keményebb a szülés) után, jelezte a növérkének, hogy törlést és hozzátette: Végre bazdmeg, írd be, 18 óra 40 perc, mentem aludni, senki ne keressen. Aztán hamarosan meg is halt. Nem hiszem, hogy emiatt, de lehet.

Szemezgetek csak a horoszkópból, mert nagyon hosszú. Na ilyen vagyok én a horoszkópomban, nyugodtan írd meg tértivevényes, ajánlott, elsőbbségi levélben, ha nem igaz.

"Kötelességtudó, precíz, olyan ember benyomását kelti a kívülállókban, aki magas követelmények szerint él, és erős túlélési képességekkel rendelkezik. Valójában kevés az önbizalma. Viszont találékony és okos. Erős a szépérzéke és a fantáziája, vonzódik az alkotó munkához, de otthonosan mozog a tudományokban is. Állandó szellemi ösztönzésre van szüksége. Élvezi, ha próbára teheti szellemét, és azt akarja, hogy mások szellemesnek, intelligensnek tartsák, de nem tudja megállni, hogy éles nyelvét ne másokon köszörülje. Megjegyzéseivel elijeszti azokat, akik barátsággal közelítenek önhöz. A fölényes modor érzékeny belsőt takar, és voltaképpen saját bizonytalanságát próbálja a fölényességgel palástolni."

A túlélési képesség az igaz, az tuti. Sok mindent túléltem, sőt most befenyítem a hatalmat: Orbán Viktor te sötét gazember, te már rég a Pokolban fogsz főni egy üstben, mikor én még vígan eszem a parizert, meg a csirkefarhátat a nyugdíjasotthonban, már, ha lesz aki odatolja a kerekesszékemet az asztalhoz, és mikor eszembe jutsz, belerottyantok a pelenkámba! 

Jó kis fenyegetés volt, mi?

Amúgy, ha ránézek erre a kis szövegre, két dolog jut eszembe.

1. Tökéletesen alkalmas arra, hogy azt higgyem, az asztrológia többet tud rólam, mint szeretném.

2. Kiváncsi vagyok, hányan születtek ezen a napon, mert alakíthatnánk közös Faszbúk csoportot. Ilyen szellemi kezdőtőkével 1000 évig elvitatkozhatnánk, de én szerintem már másnap kizárnék a csoportból magamon kívül mindenkit.

Na kisütött a Nap a Vízöntőben, és nem szivárvány van, hanem ilyesmik:

"Találékony, kreatív, a gondolatai gyakran évtizedekkel előzik meg a kort, amelyben él." 

Hol a Nobel-díjam? Ez a meg nem értett zsenik sorsa, ez van. Faszom.

"Negatív aspektusok hatására a mindenáron való változtatás kényszere, anarchista megnyilvánulások jellemzik. Nem tűr semmilyen korlátozást, eszménye a szabadság és a függetlenség bármi áron. Azt nem tudja, hogy mit akar, de azt igen, hogy mit nem."

Szerintem ez olyan tipikusan magyar. Nem tudom mit akarok, de azt kurvára, mit nem. Jó reggelt.

Nézzük a Holdat, az közel van.

"Értelmes, érdeklődő és megfontolt, általában tudományos vagy irodalmi hajlamokkal rendelkezik."

A megfontoltat megvétózom. A hajlamok még senkit nem tettek többé, mint ami. Ennyi. De jó, hogy az az egy könyv, amit megírtam, tudomásom szerint egy példányban létezik, mint kötelespéldány a OSZK-ban, meg azon kívül kábé 20 példány valahol székalátétként, vagy más hasznos dologként.

Merkúr, de nem Trabantot akarok rendelni.

"Gondolatai eredetiek, ötletesek, a hagyományostól merőben eltérőek, felszabadultak. Élvezi a függetlenséget, és minden helyzetben ki is harcolja magának. Az állandó keresés, megismerés hajtja, ezért nehezen éli meg a szellemi kielégülést."

Mi a fene az a szellemi kielégülés? Hol lehet átélni? Szerencsére a másik fajta kielégülés is tetszik, az meg földrajzi helyzettől független.

Vénusz. Nem az olaj. 

"Hajlamos nagy korkülönbséggel házasságot kötni, és fontos szerepet játszanak életében az anyagi szempontok. A pénzzel jól tud bánni, és másoknak is hasznos befektetési tanácsokkal szolgál. Ösztönösen ráérez a jó üzletekre."

Ennél a résznél hangosan röhögök, de amint az engem ismerők elolvassák, mind percekig fog röhögni. 

Mars. Innen.

"Rossz sugárzások esetén különc és lázadó, aki semmilyen tekintélyt nem tisztel."

Most nem azért, én kedvelem ezt a tulajdonságomat, szóval mondjátok már meg mi ez a rossz kisugárzás, gyakrabban szeretnék a közelében lenni.

Jupiter és az ökör.

"Bölcs és optimista vezetője egy kisebb vagy nagyobb közösségnek. Látja a környezetében meglévő problémákat, de a gyakorlati megoldásában neheze tud részt venni."

Aki ezt megírta, az nem vette észre szerintem, hogy ez a két mondat úgy üti egymást, mint két baloldali politikus. Más részről nagyon ostoba, aki engem vezetőként eltűr.

A Szaturnusz erre még rá is tesz egy lapáttal, én meg ugyanazzal a lapáttal vágom szájon, aki szerint az asztrológia komoly tudomány.

"Okos, tárgyilagos, nagyon jó megfigyelő, takarékos és mértékletes. Szorgalom és kitartás jellemzi, tetteit a racionalitás irányítja. Mindent aprólékosan megtervez, semmit nem bíz a véletlenre. Emiatt azonban nem tud összefüggésekben gondolkodni, nem is nagyon alkalmas vezetőnek."

Egyetértek. Nem vagyok alkalmas vezetőnek. Hála a magasságosnak, mert hamar falnak mennénk. Vagy szakadékba.

Ur Ánusz.

"Lehet, hogy már gyermekkorában szembesült az élet nehéz, kegyetlen oldalával, és ez készteti arra, hogy csak önmagáért vállaljon felelősséget. Szinte mágikus vonzerővel rendelkezik, de igazából senkihez nem akar szorosan kötődni. Érdekli az ezotéria, foglalkoztatja a halál gondolata, illetve a halálon túli élet."

Ezt kénytelen voltam kielemezni, mert értelmetlen.

Az első mondat nagyjából igaz.

A második mondat első fele nettó faszság, a második fele részben igaz.

A harmadik mondat mellé ment. Az ezotéria abból a szempontból érdekel, hogy hol lehet belekötni, és, hogy ki az a hülye, aki hisz benne. Bocs, de ez az igazság.

Foglalkoztat a halál gondolata, de csak azért, miért tulajdonítanak neki annál nagyobb jelentőséget, mint mondjuk egy kiadós szarásnak. Az élet része, egyszer mindenki meghal. Igen, te is.

Amúgy meg a halál előtti élet jobban foglalkoztat, de néha kétségbe vonom, hogy létezik.

Neptunusz.

Ez úgy tetszik, hogy az egészet idézem. 

"Önt nagyon erős, a hiten keresztül megnyilvánuló fantáziavilág jellemzi. Rokonszenves, mindig vidám egyéniség, aki fokozottan érdeklődik a filozófiai és tudományos problémák iránt. Hajlamos rá, hogy elragadja a fantáziája, ezért mindig szüksége van egy kapaszkodóra. Előítéleteitől nehezen tud szabadulni, és olykor zavaros nézeteket vall, fura ideákat követ."

Az utolsó mondat kivételével valóban, ez egy rokonszenves dolog lehet, ha igaz.

Bár a fura idea kifejezés értelmezése megérne egy külön posztot.

A Plútó 18 pluszos, szóval azt kihagyom. 

Na, az asztrológia szerint ez vagyok én. A folytatás a szilárdabb tényekkel folytatódik hamarosan.

Kedves elvtársak, elvtársnők, barátaim, gyíkemberek. Is.

27 éve tértem haza az otthon melegéhez, ott hagyva elvtársakat, elvtársnőket, barátaimat, gyíkembereket. Is. Odaát remek munkát végeztünk, felkészítettük a magyarokat az eljövendőre, kiképeztük őket atomcsapás, szegénység, cenzúra, diktatúra ellen. Úgy érzem nemes sikerünk immunissá tette őket a csapások ellen, ebben segítségeteket köszönöm, néhányatokat név szerint is meg kell, hogy említselek, megérdemlitek. Is.

Kedves Aczél elvtárs, barátom, is. Köszönöm neked Fekete Györgyöt, innen nézve sok tekintetben rád emlékeztet. Szigorú, vasalt csizmában tapossa a művészet útját, nem enged semmiben, különösen nem abban, amiben egy kis logika is van. De ha nem haragszol, hozzátenném, hogy azért is remek választás volt, mert ennyire pénzéhes te sosem voltál, és legyünk őszinték kedves barátom, kultúrpolitikusnak te túl okos vagy. Utóbbi tekintetében György szerencsére még az átlagot sem tudja hozni. A Magyar Tudományos Akadémiát külön megemlíteném, zseniális ötlet volt szabad kezet adni nekik, lassan ők sem tudják mit is kutatnak. Nem is folytatnám, igazi elvtárs, kolléga, barát vagy. Is.

Kedves Gáspár elvtárs, barátom, is. Köszönöm, hogy megbékéltél velem, te is tudod, én is tudom, politikában nincs barátság. Köszönöm a rengeteg háttérmunkát, amit Lázár János felkészítésébe öltél, úgy érzem, szólj, ha tévednék, megérte. Tökéletes szereplője a közéletnek, mint egy villámhárító és jégcsákány keveréke, ha nyugalom van ellentéteket szít, ha ellentétek vannak, lesöpri az asztalt. De ügyelhettél volna rá, hogy ne derüljön ki, hogy közülünk való, nagyon kisstílű dolog volt egy ujjlenyomaton elcsúszni. Igaz, ezt ő amúgy is az előnyére fogja felhasználni. Amúgy valld be, hogy a Kormányinfó a te ötleted volt, nem is értem, ezt miért nem hoztad elő annak idején, mikor közösen dolgoztunk. Egy igazi elvtársnak, barátnak mindig van meglepetése. Is.

Kedves Marosán elvtárs, barátom, Buci Gyuri. Is. Úgy érzem tehetséged és gondolkodásod sok helyen visszaköszönt idén is. Nem, nem a zsömlék minőségére gondoltam és kérlek felejtsd már el ezt a rossz szokásodat, hogy mindig közbeszólsz. Köszönöm a Magyar Nemzeti Arcvonalat, a Betyársereget, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat és a többi marhaságot is. Nélküled ez nem jöhetett volna létre, bár megjegyzem, emberélet kioltása az első 50 éves tervben nem szerepelt. Mindenesetre örülök, hogy a felsoroltaknak még annyi eszük sincs, mint neked volt, de szerepük éppoly fontos.

Üdvözlöm Hofi elvtársat köreinkben, nagyon örülök, hogy fellépései között tudott időt szakítani, hogy itt legyen velünk. Hofi elvtárs, barátom, nem tudom mi a titkod, és tudom sosem árulod el, de minden szavad, minden előadásod, minden poénod idén ugyanúgy aktuális volt, mint mikor engedtük őket mondani. Ez sikerünk igazi fokmérője, nélküled ez nem sikerülhetett volna. Igaz, ha lehetek egy kicsit büszke, ehhez az én ráhatásom is kellett, örülök, hogy ilyen sokszor volt részem társaságodban Balatonaligán. Megnyugodhatsz, Marika krumplistésztája az elmúlt évek során sokat javult. Azóta a gyalogosok helyzete is sokat fejlődött, mielőtt megkérdezed. Újra. Is.

Sokáig győzködtek, hogy ezt is elmondjam, kedves elvtársak, barátaim, is, hát megteszem, de nem szívesen. Káposztástészta és krumplileves ígérete vett rá, bevallom. 

Úgy érzem, Orbán Viktor jó választás volt. Győzködtek sokáig, sok név felmerült, ki méltó örökségünket hordozni, de említett elvtárs tökéletesen megfelelt a feladatra. Tudjátok nagyon jól, a magyar csak úgy hajlandó túlélni, ha naponta belerúgnak, bezárják, feljelentik, nincs mit ennie, befolyásolják, hazudnak neki, kiforgatják a zsebeit, is. Ettől úgy érzi, neki harcolnia kell, mert csakazértis. Fogalma nincsen, pontosan miért is harcol, de harcol és még ösztönzi is a hasonszőrűeket, hogy gyertek, fel támadunk! Hogy kire, az mindegy. A sakkból ugye tudom, hogy támadni kell, mert mi ugye ütünk. Jobbbra is, balra is. Nevében hordozza Orbán elvtárs a győzedelmes jövőt.

Úgy érzem tökéletes munkát végeztünk. A magyar nemzet fejlődése ugyan további 1000 évre biztosan megreked, de kimondhatjuk, vállalásunkat teljesítettük, jó kezekben hagytuk az országot.

És tegyük hozzá, a házibajnokságban továbbra is az élcsoportban járunk, valamint ígéretesnek látom az USA és Oroszország összeborulását, így következő évértékelőmben akár az első helyet is ünnepelhetem.

Aczél elvtárs bökdös itt, azt mondja a befejezésem nem fair. Nem szokott ilyet mondani, csak, ha muszáj.

Szóval lehetséges, hogy jövőre, aktuális évértékelőmben a házi bajnokság első helyét ünnepelhetjük magyarjainkkal. A patkányokkal és a csótányokkal holtversenyben. A többi nép egyszerűen nem elég érett a túlélésre. Főleg nem globális háború esetén. Sem.

Mindenkinek jó szórakozást, érezzétek jól magatokat!

Elnézéseteket kérem, engem vár a káposztás cvekedli, a krumplileves és különleges látogatóm, akit Rogán elvtárs felesége barterüzletben a SpaceX űrhajójával juttatott el hozzám. Hiába sakkozni igazán csak Anatolij Karpov barátommal szeretek, remélem Hofi elvtárs ezen nem sértődik meg.

És még egy kérdés, de, ha nem akartok, nem válaszoltok. Mészáros Lőrinc és Simicska Lajos melyikőtök áprilisi tréfája is volt? Mert, ha vicc volt, akkor durva, ha komoly, akkor kemény évek vannak még hátra az első 50 éves tervből.

És most visszakapcsolunk a Földre. Áder János köztársasági elnök beszédét láthatják, hallhatják. De először a Himnusz.

Mi magyarok, Isten választott népe, a Szíriuszról, akik még Jézus rokonai is balkézről, és úgy születünk, hogy már a járókában tudunk hátrafelé nyilazni, nagyon praktikus emberek vagyunk. Bebizonyítom.

Régen volt egy olyan szó, hogy lopás, ha igeként használták, az volt a lopni és ragozott alakjai, és aki mindezt elkövette, az volt a tolvaj. 

Felvilágosítalak, ez a szó már nem létezik, pontosabban olyan, mint a Parlament. Az is kívülről amolyan állami, nagyon hivatalos, törvényhozásra szánt épületnek tűnik, de egy jólszituált kereszténydemokrata képviselő megmagyarázta, hogy az egy templom. Én ezt megértem, azért nem járnak be, csak, ha muszáj, mert nem tudják mikor kell felállni, meg aztán ott van az a roppant kényelmetlen epizód a katolikus misében, hogy "...és most köszöntsétek egymást a béke jelével..." vagy valami ilyesmi és akkor az ember az összes körbeállóval kezet fog és ájtatos képet vág. Na ezt a kézfogásos dolgot képzeld el egy olyan helyen, ahol még frakción belül is rühellik egymást az emberek. Mondjuk én sem járok templomba, de ott nem is fizetnek ennyit a békességért. Ott a békesség a fizetség, abból meg nem élünk meg. (nem háborog, római katolikus vagyok és nem vagyok ateista).

És nem azért nem létezik, mert a harmadik évezredbeli nyelvújítók, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai (hadd ne írjam már ide, melyik részlegük hozta össze 8 év alatt a helyesírás új szabályait, mert szerintem ők is szégyellik már) kihúzták a szótárból, mint kozmetikus az egyszeri, kölcsönből élő, kokainfüggő, cserbenhagyásos gázoló fiatal hölgy szemöldökét, hanem más van helyette. Nem, nem a korrupció az. Olyan sincs.

Na itt lép képbe a praktikusság. Nem írom le ki (politikus, perszehogy), de okosan elmondta, hogy a korrupció rendszerszinten megszűnt, mert megszüntették. Ebben a mondatban van igazság. Igaz nem sok, de van. Namost, ha valami rendszerszintű és meg kellett szüntetni, akkor létezett, nem? Logika.

Mengyi Voldemort aztán ráébresztett, hogy olyan szerteágazó szinonímarendszer született, hogy le a kalappal. És még hülyézzük a politikusokat. Ott van például a meghívásos közbeszerzés, alkotmányossági költség, Új Széchenyi Terv, felcsúti űrállomás akadémia, a sport és a TAO, az Öveges-labor, a 2017-es vizes VB (ami már most 4-szer annyiba kerül, mint az eredeti költségvetés volt), 1956-os emlékév újrahasznosított Desmond Child dallal (a francnak nem valami Bon Jovi slágert vett elő), meg óvodás rajzok és látványtervek alapján gombamód szaporodó emlékművekkel ésatöbbi. Csak ki ne derüljön, hogy Schmidt Mária is harcolt a Corvin-közben. Ne röhögj, még van hátra az évből.

Kedvesem meg szokott róni (nem ám komolyan, csak már észreveszi), mikor Hofit idézek. Hiába, egyrészt kívülről tudom az összes előadását, másrészt a humora és minden poénja a mai napig aktuális.

És hogy mindezt hogyan lehet elviselni? Úgy ahogy ő. Humorral. Mert ez az egész már sírva röhögős, dehát sírva vigad a magyar, nem?

Reggel felkelek, kávéfőzés, cigaretta, kinyitom az újságot, hadd lám ki lopott. A francba, megint kihagytak.

Mindig kihagynak. Titeket is. De addig jó, addig nem leszel mocskos.

És addig csak röhögünk Hofi után szabadon, mi is a korrupció.

Amiből kihagynak. 

Szerencsére.

Kicsi az ország, nagy a bánat.

Aki ezt írta, már meg is halt, neki is voltak praktikus gondolatai elkeseredettség ellen, hiába volt szívbeteg, nem hagyta, hogy megmentsék.

Sok közhely, okosabbnál okosabb gondolat van, amik mindennapos vendégei a legnagyobb "közösségi" oldalnak. Az emberek a negatív hatások ellen átváltoznak Oravecz Coelho-vá és tolják ki az idézetes képeket, hogy mindenki tudja milyen szar nekik, ahelyett, hogy segítenének magukon. Fenntartják maguknak a jogot, hogy, ha szarul érzik magukat, a lájkok gyönyöre elvarázsolja őket.

De alkalmazzák is ezeket a "bölcsességeket"? Nézzetek már magatokba...Főleg, mert az igazán okos gondolatok ott vannak. Keres-talál alapon próbáld csak meg. De nem untatlak felelslegesen, még amúgy sem tudom, én miért a blogomat választottam erre. Meg aztán közhelyekbe fogok futni amúgy én is.

Első teendő: felejtsd el milyen országban, melyik bolygón, melyik világegyetemben vagy. Gondolj bele, ez a legegyszerűbb, Pataky Attilának például már sikerült. Vagy nézz bele a Való Világ powered by nemtudommi egy adásába. Őket be sem kellett volna zárni, akkor sem tudják hol a fenében vannak.

Nos, ne siessetek, azért ezt az első programpontot nem olyan könnyű megvalósítani. (csak szólok, hogy nem is lesz több, ezen kell izmozni majd). 

Van aki az alkoholt választja. Ez egy rövid vagy középtávú elképzelés, egészen könnyű, ha van pénzed, az igazán profik hosszútávon is meg tudják valósítani, utóbbiakat a talponállókban bele szokták venni az éves leltárba, megvannak-e még. Őszintén, próbáltam, te is próbáltad, nem jó megoldás. Egyrészt a másnap szar, másrészt egy idő után azt veszed észre, hogy a népes baráti köröd egy főre szűkült és alkoholnak hívják.

Van egy másik stratégia, de az igazán rövidtávú, egy-két kivételtől eltekintve, ráadásul be is csuknak érte. Pirulák, zöld növényi törmelék, fehér por, egy a lényeg, dimenzióváltás az eredménye, a legtöbbször a visszatérés bárminemű esélye nélkül. Ezt nevezhetjük végleges megoldásnak is elkeseredésre, de ebben az esetben a közhelyparódia jellegű kérdésnek, miszerint "mi az élet értelme?" a feltevése is teljesen felesleges. A válasz jobb esetben egy "Aggy egy cigit bazmeg!" lesz.

Mindkettő verzió igen népszerű a köznép, a celebek, sőt még a politikusok közt is. Van aki nem vallja be, de tudjuk (dajcstomi rángatózó, verejtékező arca és a menekülési útvonalat kereső szempárja úgy megy a fejemben, mint egy loopolt videó), van, aki bevallja, de a komondor a hibás, van aki az ufókra és a gyíklényekre hivatkozik, de ez mind faszság. Az igazság, hogy magát próbálja meggyőzni, hogy körbevesznek jóbarátok, és tudja, hogy ez kurvára nem igaz. A politikus ezt lopással, pénzzel, hatalomvággyal ellensúlyozza, a celeb lájkokkal és talmi, ócska sikernek álcázott handabandázással, a köznép már álcázni sem próbálja.

De van egy alternatíva, na ehhez kell az első és egyetlen programpont. De itt most segédeszköz sem kell.

Most én fogok egyszerűen írni. Nyugodtan mutogathatsz, hogy ez közhely, a lőtéri kutyát nem érdekli a véleményed, másrészt én ebben élek.

Lehet, hogy az egész varázslat, mert racionális magyarázat nincs rá. Fodor Ákos egész életművében három sorban próbálta elmondani. Én nem próbálom. 

A szerelem átlényegít, megrészegít, körülvesz. Mindig, mindenhol. Ott van veled, ha együtt vagytok, ha külön.

Nincs benne alku, nem cserél gazdát érték, pénz. Minden közös, élet, gondolat, lélegzet.

Este, mikor meccset nézek, híreket olvasok, vagy csak valami videojátékkal játszom és megmozdul álmában, odalopakodom és puszit nyomok a homlokára, vagy oda, amit épp elérek és nézem, ahogy alszik és mosolyog. És nem gondolkodom a világon, ami körbevesz, mert olyankor csak a szoba van és csak mi, lehet kint atomháború, dögvész, kint van és kint is marad. Ami bent van, csak az számít. Csak annak van súlya, értelme, minden más csak a lehetőséget teremti meg, hogy ez így maradjon, amíg lehet. Igen, a munka és a pénz is. Nem érdekelnek, csak eszközök, kellenek, ennyi.

Ez nem alku, nem adásvétel, nem szerződés.

Ez csak jó, jó, jó. Gyönyörű.

Ha nincs ott, csak behunyod a szemed, és ami a legszebb benne, ott is van, mosolya, a szemei és az elkeseredettség elszáll, a feszültséget földeli valami és nincs vész, nem is lesz soha.

Ez az egyetlen alternatíva ebben a világban.

A szerelem. Adni, kapni, adni, kapni.

Egynek lenni.

Hannának hívják. Én úgy hívom, kincsem. Mert az. Az egyetlen kincsem.

Új hajnal virradt ma kis hazánkra. A sajtószabadság hajnala. Az új, a még újabb, az egyetlen. Ami akármit, bármit, sőt, mindent enged megírni saját magának.

Ugyanis a 666.hu (belőttem a számot a kettő közé) vadhajtása, a ripost.hu című online civilizációzsibbasztó, nyomorforgató, zsebben vájkáló szaklapja papír alapon is megjelent frappáns RIPOST címmel.

Ez még idáig nem is lenne nagy baj, tekintve, hogy az első példányra szépen rávésték, hogy mintapéldány.

Ezt értelmezhetjük úgy, hogy idesasoljatok fos kis bulvárfirkászok, ez mostantól az etalon, meg úgy is, hogy, ha a kutyát nem érdekli, akkor simán be lehet zúzatni, mert a balliberális deviáns nyugatpárti nihilista hipszter értelmiségiek Gyurcsánnyal és a hat évvel ezelőtti elmúttnyóccévvel szövetkezve bojkottálták ezt a remek lapot.

Vagy a nép nem tud olvasni.

Vagy nem szeret.

Utóbbi igaz, én is csak írni szeretek. Az ilyen népbutító faszságokról.

Azért lehet, hogy mégis jó lenne, ha lenne ez a szakújság, mert így több nézőpontból is megtudhatnánk, hogy a Gáspár gyerekek most mit kaptak karácsonyra, Galambos Lajos újra gyermekeivé fogadta gyermekeit a nagy igazság iránti harcában, Zana Gengszter Zoltán melyik színpadon omlott össze párkapcsolati válságában és lenne egy lap, ahol teret kapna a férfi és női princípiumról folytatott remek polémia. Utóbbi kapcsán ismét megnyilatkozhatna a remek táncdalénekes és XXI. századi magyar gondolkodó, a Nemzet Kobzosa, Ákos, a pálinka védőszentje és a képviselők ostor helyett sokkolóval felszerelt dominusza Kövér László, valamint a pohártrükköket is bemutatni képes legenda, a vízilabda félistene Csapó Gábor. Mikor ennyi filozófus megnyilatkozik, az ugyanannyira igaz, mint minden a Facebookon.

Esetleg lehetne napi rendszerességgel cikk az aktuális alapkőletételekről, szalagátvágásokról, természetesen kalocsai mintás népviseletbe burkolt, az egészet a faszba kívánó kislányokkal és kisfiúkkal és bazsalygó polgármesterekkel, helyettes és nem helyettes államtitkárokkal, miniszterekkel. Ismertethetnék a miniszterek napi programját, hiszen többet hakniznak, mint bármelyik mulatós zenész az országban, csak utóbbi lehet, hogy élvezhetőbb, mint a miniszteri hakni.

Készülhetnének képek, ahogy Pintér László müezzinnek öltözve belép Ásotthalom határán és körbeállják fenyegetően Toroczkai László és kutyája, utóbbi mint a déli határ őrzője. Vagy ahogy Selmeczi Gabriella csadorban bemegy az ásotthalmi vegyesboltba és ráhívják a TEK-et, Hajdu Jánossal, aki áll a fejét vakarva áll, hogy most akkor a Toroczkait kell megzúzni, vagy ezt a fekete ruhás, nyilván mélyen gyászoló valakit.

És lehetne külön rovat Orbán Viktorral, aki hol kutyát simogatna, hol stadiont avatna, hol a Pancho Arénában szotyolázna, hol meg ellenőrizné, melyik gyermeke nem áll még meg a két lábán.

Szép lenne. Ezt a lapot nem nyomná a cenzúra, szabadon megírhatna bármit.

Nagy titkot nem árulok el, mit csináltam a mintapéldánnyal. Felmértem az asztal és a szék helyzetét. Az asztal igazi szocreál bútorlapból készült, targoncával kellene mozgatni, a szék gurulós, szóval kitámasztani nem kell semmit. Így a 3 másodperces szabályt megtartva, és kimondva a varázslatos mondatot, "megmérettettél és könnyűnek találtattál", kibasztam a kukába iktattam és az irattárba helyeztem.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek védje meg a magyarokat ettől a papírhalmaztól.

Amúgy üzenném a kormánypárti médiabirodalomnak, hogy, ha nem ilyen fényes, viszonylag vastag papírra nyomnák, tudnám mire használni, de így nem jó ez semmire.

Egy lányról fogok mesélni.

Ez csak egy mese, csűröm-csavarom, ahogy szeretném.

A lány egy mesebeli országban született, szeretetben, szülei büszkék voltak rá, mindenben támogatták. Hívő volt, azon az úton járt, amerre hite vezette. Büszke volt őseire, akik a matematikában, irodalomban, fizikában, orvoslásban, kémiában is maradandót alkottak. Mindig derűs arcát sötét ében haj keretezte, a férfiak ámultak szépségén, ha látták. Orvosnak tanult, ahogy édesapja, akit szívéből szeretett és tisztelt, szívesen főzött és kávézott barátaival. A társasága szívesen hallgatta történeteit, szerették. Bármi történhetett volna, békés jövő, ilyesmikről szoktunk álmodni. Ez a mese nem így alakul most.

Háború jött, édesapja börtönbe került, édesanyjával menekülniük kellett. Úttalan utakon, határokon át. Az egyetlen irányba, amerre még szabad volt az út. 

Mikor végre békés helyre jutottak, hírt szeretett volna kapni apjáról, de csak egy holló képe derengett az éjsötét nappali fényben. Szökésük miatt kivégezték, ahogy rokonait is, akik őseik földjén maradtak.

Lassan jutott túl a gyászon és szomorúságon, édesanyját viszont emésztette a bánat, lélekben messze járt.

Egy este hazafelé tartott a kávézóból, ahol dolgozott, mikor az este leple alatt surranó árnyak vették körül. Lökdösték, nem értette ugyan mit beszélnek, de a durva hangból és a felharsanó röhögésből tudta, gúnyolják. Egy pillanat és egy alak a földre lökte, letépte a ruháját, pofozta, leköpte majd csak annyit mondott, ezt értette az egész estéből: Fuss te kurva!

És futott. Gúnyos röhögés kísérte. Idegen országban. Idegen földön. 

Most csukjátok be a szemeteket.

A lány arab. Szíriában született. Magyarországig menekült. 

Ez így nem történt meg.

De megtörténhet.

Meg fog történni.

Vannak dolgok, amiktől mindenki, felekezettől, identitástól, bőrszíntől függetlenül egyformán mocskos lesz. Ilyen a politika, a parizergyártás, a szobafestés és állítólag a szex is. Utóbbiról nem vagyok meggyőződve, de kidolgoztam egy megoldási alternatívát, ami a mocskosságot alapul véve megszünteti a felső tízezer (vagy több) és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tömegek közötti különbséget.

Ez az alternatíva a burger. Úgyis, mint minden, amihez hozzáragasztják a kézműves jelzőt, körbe van rajongva manapság, pláne még street food is, szóval számomra felfoghatatlanul népszerű. Finom ezt én is bevallom őszintén, igaz csak azért vallom be, mert lebuktam egy burgerezőben, amint toltam a Big Kahunát az arcomba és utána kimentem elszívni egy Red Apple cigit. Nem csak Tarantino és Samuel L. Jackson örült volna, én is jókedvű voltam.

Na. A javaslatom, hogy a kormány, ha éppen van rá ideje (pénze az tuti, stadiont is sikerült építenie nézők nélkül), hozza létre a Nemzeti Burgerezőket, minden városban, községben, lakosságszám szerint. 2000 lakosonként egy burgerező létesülhetne, 2000 lakos alatt pedig mobil burgerezőket üzemeltethetnének.

Most jönnek a miértek, illetve egy, ami nagyon fontos. Először is a burger finom, manapság az is fogyasztja, aki libamájhoz és szarvasgombához szokott, mert divatos és trendi. Mi történik mikor burgert eszel? Lényegtelen milyen finom, akár akarod, akár nem, tökig kened magad ketchuppal és majonézzel, hagymalekvárral, vagy ami éppen benne van. Küzdhetsz ellene, de kábé akkora sikerrel, mintha a kormánypárti hölgykommandót próbálnád meggyőzni bármiről is észérvekkel. Legyél úr vagy szolga, vezérigazgató vagy gyári munkás, miniszterelnök vagy titkár/titkárnő, egy burger után két kiló szalvéta és egy alapos mosdás kell. Ha a ruhád is leeszed, na az az igazi.

És megjelenik előttem a kép, a Nemzeti Burgerezőből kilép a miniszerelnök úr tökig ketchuppal borítva, utána Kovács János szerszám manager és Varga Béla vasúti jegymanagerr majonézzel összekenve és fütyörészve hazaindulnak. Igaz, a miniszterelnök úr szolgálati autóval és a TEK konvojával kísérve, a többiek meg gyalog, de a burger összehozza őket egy kis időre. És együtt élvezi a gasztronómiát gazdag és szegény, hatalmas és kevésbé hatalmas, nő, férfi és egyéb.

Ha látsz egy politikust, aki tán még valami magas pozíció birtokosa is, gondolj hát a Nemzeti Burgerre, vagy, ha úgy tetszik, a parizergyártásra, a szobafestésre, ő is ugyanolyan mocskos lenne a meló után, mint te. És te is ugyanolyan mocskos lennél egy parlamenti vagy bizottsági ülés és egy sajtótájékoztató után, mint ő. 

Rövid posztok ezentúl itt lesznek. Katt a linkre és. Ja nincs és.

Mindennapi kenyerünk Tumblr-blog

Állítottak egy szobrot az V. kerületben anno. Régen, na. Egy rikkancsot ábrázolt és nem tudni miért (a szobrász sem tudta) egy Blikket szorongatott a markában. Hogy ki állította? Most már a kormány tájékoztatásért felelős minisztere az istenadta. Róla szól ez az elképzelt történet.

Mert mélyülnek az árkok Antal arcán, napról-napra úgy öregszik, hogy szomorú nézni, őszül, és a szeme alatti táskákból a Gukki (nem fizettek a reklámért) új kollekciót készíthetne Habony Árpádnak. Valami súly nyomja a lelkét, szorongatja a kis szívét szegényemnek.

Most gondolj bele, hazamegy este.

- Szia Cilikém, milyen napod volt?

- Isteni, ez az új műsorom fantasztikus, színes, gyönyörű nők, csillogás, nulla tartalom, és eszik a nézők nagykanállal, nagyon élvezem a munkám! És milyen volt a te napod?

Itt a nulla tartalomnál Antalnak eszébe ötlik a Blikk. Nagyon hirtelen, mint valami iszonyatos nyilallás, ami átjárja a testet.

- Egész jó, ma csak 17 hamis tájékoztatást adtunk ki, és a sajtótájékoztatón csak 37-szer kellett hazudnom, sőt! 3-szor igazat is mondtam!

- Az fantasztikus, de nagyon messze van a rekordodtól! Hol van a 227 hazugság és a 49 hamis tájékoztatás már...Emlékszel a helikopteres esetre?

Ismét a Blikk és a rikkancs képe úszik be Antal fejébe, és a nyilallás újra kínozza. "Ma megint fejgörcsöm lesz annyi szent...".

- Azzal nem lett volna semmi baj, de az a lökött gyerek egész úton visított, hogy pisilnia kell, le kellett szállnunk, hát nem észrevettek?. Visszafelé meg a gyomorrontás a szar lakodalmi kajától, akkor meg nekem volt nagyon sietős. És a rohadt életbe akkor le is fotóztak. És nem a nézésem, meg a járásom, meg a csípőm ringása miatt. Hanem az a hülye luxusautó. Én hülye azt mondtam a Habonynak, hogy gyors autót küldjön, erre látod mi lett.

- Semmi baj szívem, utána megszüntettétek a Népszabadságot és kész. De valami hülye bulvárlap lehozta azt a képet, nem?

És újabb nyilallás. A Blikk volt az. Azok a hálátlan szarháziak.

Este lefekvéskor újra beugrik egy gondolat, ami már hetek óta kínozza. 

"Kiállok egy sajtótájékoztatón és elmondom, hogy 6 éve még a kérdéseink sem igazak. Hazudtunk éjjel-nappal. Elkúrtuk."

Aztán a gondolatot megtermékenyíti a fantázia és egy álomszerű zabigyerek születik nászukból.

Rogán Antal egészségügyi okokból lemond miniszteri posztjáról, kilép a Fideszből, és hírlapot alapít. És kezdetben saját maga terjeszti. Ott áll a rikkancsszobor mellett és kurjongatja:

- Itt az Új Magyar Szó, az egyetlen igazat mondó újság! Vegyék és olvassák az igazságot! Csak 175 forint, előfizetve mindössze 120! Vigyék, itt vannak a friss és igaz hírek!!!

És Rogán Antal minden nap ott áll és árulja az igazságot. Néha az emberek összesúgnak, hogy nem csoda, hogy ennyi munka tönkretette és megbolondult. Mari néni és Erzsi néni meg is beszéli, hogy maradnak a narancsnál, mert a Kovács doktor úr azt mondta, hogy az a legegészségesebb gyümölcs, és nem kellenek nekik ezek a zöldségek. A turisták először furcsállják, hiszen csak régi fekete-fehér fotókon láttak rikkancsokat. Szelfiznek vele. Rogán Antal lassan hungarikum lesz. Először csak ruhákat reklámoznak vele, aztán kozmetikumokat, fogkrémeket. Aztán a befolyt bevételből az exminiszter lapkiadó és terjesztő céget hoz létre. Szépen, évek alatt lassú, de biztos és határozott lépésekkel a legbefolyásosabb ember lesz a médiapiacon.

Egy nap otthon ül és kopognak. 

- Ki az?

- Árpád vagyok, kérlek engedj be, munkáról lenne szó.

- Milyen Árpád, nincs Árpád nevű ismerősöm.

- Habony Árpád, te idióta. Nem javultál semmit azt látom.

- Menj el, semmiben nem veszek veled részt.

- Te tudod. Akkor gondolom ez a Gukki bőröndnyi előleg sem érdekel...

- Pardon, milyen előleg? Mennyi? Faszom, gyere be, bocs az udvariatlanságért.

- Na ez a beszéd. Amúgy Viktor üdvözöl.

És Antal felébred. Felül az ágyban, Cili alszik mellette.

"Faszom az ilyen rémálmokba. Egyébként is hová lett az előleg, meg az Árpád?".

És a rikkancsszobor kínálja tovább a Blikket.

Nem változik semmi.

Csak telik az a fránya idő.