Termálbéli víg napjaim után...

2016. december 04. 15:51 - Mindennapi kenyerünk

Egyszerű gondolatok mindennapi elkeseredettségre...Valami belülről. Így élek.

Kicsi az ország, nagy a bánat.

Aki ezt írta, már meg is halt, neki is voltak praktikus gondolatai elkeseredettség ellen, hiába volt szívbeteg, nem hagyta, hogy megmentsék.

Sok közhely, okosabbnál okosabb gondolat van, amik mindennapos vendégei a legnagyobb "közösségi" oldalnak. Az emberek a negatív hatások ellen átváltoznak Oravecz Coelho-vá és tolják ki az idézetes képeket, hogy mindenki tudja milyen szar nekik, ahelyett, hogy segítenének magukon. Fenntartják maguknak a jogot, hogy, ha szarul érzik magukat, a lájkok gyönyöre elvarázsolja őket.

De alkalmazzák is ezeket a "bölcsességeket"? Nézzetek már magatokba...Főleg, mert az igazán okos gondolatok ott vannak. Keres-talál alapon próbáld csak meg. De nem untatlak felelslegesen, még amúgy sem tudom, én miért a blogomat választottam erre. Meg aztán közhelyekbe fogok futni amúgy én is.

Első teendő: felejtsd el milyen országban, melyik bolygón, melyik világegyetemben vagy. Gondolj bele, ez a legegyszerűbb, Pataky Attilának például már sikerült. Vagy nézz bele a Való Világ powered by nemtudommi egy adásába. Őket be sem kellett volna zárni, akkor sem tudják hol a fenében vannak.

Nos, ne siessetek, azért ezt az első programpontot nem olyan könnyű megvalósítani. (csak szólok, hogy nem is lesz több, ezen kell izmozni majd). 

Van aki az alkoholt választja. Ez egy rövid vagy középtávú elképzelés, egészen könnyű, ha van pénzed, az igazán profik hosszútávon is meg tudják valósítani, utóbbiakat a talponállókban bele szokták venni az éves leltárba, megvannak-e még. Őszintén, próbáltam, te is próbáltad, nem jó megoldás. Egyrészt a másnap szar, másrészt egy idő után azt veszed észre, hogy a népes baráti köröd egy főre szűkült és alkoholnak hívják.

Van egy másik stratégia, de az igazán rövidtávú, egy-két kivételtől eltekintve, ráadásul be is csuknak érte. Pirulák, zöld növényi törmelék, fehér por, egy a lényeg, dimenzióváltás az eredménye, a legtöbbször a visszatérés bárminemű esélye nélkül. Ezt nevezhetjük végleges megoldásnak is elkeseredésre, de ebben az esetben a közhelyparódia jellegű kérdésnek, miszerint "mi az élet értelme?" a feltevése is teljesen felesleges. A válasz jobb esetben egy "Aggy egy cigit bazmeg!" lesz.

Mindkettő verzió igen népszerű a köznép, a celebek, sőt még a politikusok közt is. Van aki nem vallja be, de tudjuk (dajcstomi rángatózó, verejtékező arca és a menekülési útvonalat kereső szempárja úgy megy a fejemben, mint egy loopolt videó), van, aki bevallja, de a komondor a hibás, van aki az ufókra és a gyíklényekre hivatkozik, de ez mind faszság. Az igazság, hogy magát próbálja meggyőzni, hogy körbevesznek jóbarátok, és tudja, hogy ez kurvára nem igaz. A politikus ezt lopással, pénzzel, hatalomvággyal ellensúlyozza, a celeb lájkokkal és talmi, ócska sikernek álcázott handabandázással, a köznép már álcázni sem próbálja.

De van egy alternatíva, na ehhez kell az első és egyetlen programpont. De itt most segédeszköz sem kell.

Most én fogok egyszerűen írni. Nyugodtan mutogathatsz, hogy ez közhely, a lőtéri kutyát nem érdekli a véleményed, másrészt én ebben élek.

Lehet, hogy az egész varázslat, mert racionális magyarázat nincs rá. Fodor Ákos egész életművében három sorban próbálta elmondani. Én nem próbálom. 

A szerelem átlényegít, megrészegít, körülvesz. Mindig, mindenhol. Ott van veled, ha együtt vagytok, ha külön.

Nincs benne alku, nem cserél gazdát érték, pénz. Minden közös, élet, gondolat, lélegzet.

Este, mikor meccset nézek, híreket olvasok, vagy csak valami videojátékkal játszom és megmozdul álmában, odalopakodom és puszit nyomok a homlokára, vagy oda, amit épp elérek és nézem, ahogy alszik és mosolyog. És nem gondolkodom a világon, ami körbevesz, mert olyankor csak a szoba van és csak mi, lehet kint atomháború, dögvész, kint van és kint is marad. Ami bent van, csak az számít. Csak annak van súlya, értelme, minden más csak a lehetőséget teremti meg, hogy ez így maradjon, amíg lehet. Igen, a munka és a pénz is. Nem érdekelnek, csak eszközök, kellenek, ennyi.

Ez nem alku, nem adásvétel, nem szerződés.

Ez csak jó, jó, jó. Gyönyörű.

Ha nincs ott, csak behunyod a szemed, és ami a legszebb benne, ott is van, mosolya, a szemei és az elkeseredettség elszáll, a feszültséget földeli valami és nincs vész, nem is lesz soha.

Ez az egyetlen alternatíva ebben a világban.

A szerelem. Adni, kapni, adni, kapni.

Egynek lenni.

Hannának hívják. Én úgy hívom, kincsem. Mert az. Az egyetlen kincsem.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://termalbelivignapjaimutan.blog.hu/api/trackback/id/tr9912022049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Termálbéli víg napjaim után...
süti beállítások módosítása