Vannak dolgok, amiktől mindenki, felekezettől, identitástól, bőrszíntől függetlenül egyformán mocskos lesz. Ilyen a politika, a parizergyártás, a szobafestés és állítólag a szex is. Utóbbiról nem vagyok meggyőződve, de kidolgoztam egy megoldási alternatívát, ami a mocskosságot alapul véve megszünteti a felső tízezer (vagy több) és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tömegek közötti különbséget.

Ez az alternatíva a burger. Úgyis, mint minden, amihez hozzáragasztják a kézműves jelzőt, körbe van rajongva manapság, pláne még street food is, szóval számomra felfoghatatlanul népszerű. Finom ezt én is bevallom őszintén, igaz csak azért vallom be, mert lebuktam egy burgerezőben, amint toltam a Big Kahunát az arcomba és utána kimentem elszívni egy Red Apple cigit. Nem csak Tarantino és Samuel L. Jackson örült volna, én is jókedvű voltam.

Na. A javaslatom, hogy a kormány, ha éppen van rá ideje (pénze az tuti, stadiont is sikerült építenie nézők nélkül), hozza létre a Nemzeti Burgerezőket, minden városban, községben, lakosságszám szerint. 2000 lakosonként egy burgerező létesülhetne, 2000 lakos alatt pedig mobil burgerezőket üzemeltethetnének.

Most jönnek a miértek, illetve egy, ami nagyon fontos. Először is a burger finom, manapság az is fogyasztja, aki libamájhoz és szarvasgombához szokott, mert divatos és trendi. Mi történik mikor burgert eszel? Lényegtelen milyen finom, akár akarod, akár nem, tökig kened magad ketchuppal és majonézzel, hagymalekvárral, vagy ami éppen benne van. Küzdhetsz ellene, de kábé akkora sikerrel, mintha a kormánypárti hölgykommandót próbálnád meggyőzni bármiről is észérvekkel. Legyél úr vagy szolga, vezérigazgató vagy gyári munkás, miniszterelnök vagy titkár/titkárnő, egy burger után két kiló szalvéta és egy alapos mosdás kell. Ha a ruhád is leeszed, na az az igazi.

És megjelenik előttem a kép, a Nemzeti Burgerezőből kilép a miniszerelnök úr tökig ketchuppal borítva, utána Kovács János szerszám manager és Varga Béla vasúti jegymanagerr majonézzel összekenve és fütyörészve hazaindulnak. Igaz, a miniszterelnök úr szolgálati autóval és a TEK konvojával kísérve, a többiek meg gyalog, de a burger összehozza őket egy kis időre. És együtt élvezi a gasztronómiát gazdag és szegény, hatalmas és kevésbé hatalmas, nő, férfi és egyéb.

Ha látsz egy politikust, aki tán még valami magas pozíció birtokosa is, gondolj hát a Nemzeti Burgerre, vagy, ha úgy tetszik, a parizergyártásra, a szobafestésre, ő is ugyanolyan mocskos lenne a meló után, mint te. És te is ugyanolyan mocskos lennél egy parlamenti vagy bizottsági ülés és egy sajtótájékoztató után, mint ő.